Budapesten emlékeztek az 56-os eseményekre a kölcseysek

Csodálatos élményben volt részünk, nekünk, XI. osztályos diákoknak, egy nagyon szép háromnapos kiránduláson, hiszen itthonról haza látogattunk. Az indulás reggelén szikrázó napsütésre ébredtünk, az időjárás a nyárt idézte, a kedvünk is napsugaras volt, az úti cél pedig Budapest - kezdi beszámolóját Veres-Kupán Emese, XI. C osztályos tanuló.

Elsőként az Országos Széchényi Könyvtárat, Magyarország nemzeti könyvtárát látogattuk meg, melynek feladata, mint megtudtuk, a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele. A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, és érmegyűjteménnyel is rendelkezett. A dicső magyar múltból, a földi létből, este az űrbe emelkedtünk, a moziban megtekintve A gravitáció című filmet.

A második nap délelőttjén Magyarország legbecsesebb ékességébe, a Dunapart ékkövébe, az Országházába nyertünk bebocsájtást. Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, talán sokan gondolják úgy, mint én, hogy nem csak az ország, hanem a nemzet háza is. A közelsége mindig misztikus borzongással, határtalan örömmel töltött el.  Az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A magyar Szent Koronát megpillantván az az érzésem támadt, hogy le kellene borulnom előtte, vagy legalább térdet, fejet hajtani. Nem mint tárgyra, hanem mint valami csodára tekintettem rá.

Ezt követően történelmünk kevésbé romantikus időszakaiba nyertünk betekintést. Délután a Sziklakórházat - a Főváros Sebészeti Szükségkórházát, a Budai Vár alatt található létesítményt nézhettük meg, melyet a második világháború alatt és 1956-ban is használtak. Ez 2008-ban nyílt meg a látogatók számára Titkos Légókórház és Atombunker címmel, mint kiállítás. Itt  Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését.  A viaszfigurák olyan élethűek voltak, hogy többször támadt az az érzésem, hogy hallom a sebesült nyöszörögését és segítenem kellene neki. A szombati napra számunkra a Dunán való hajókázás tette fel a koronát. Este volt már és egybeolvadtak a föld és az ég fényei. A Duna hullámain a szivárvány színei cikáztak, mintha a korona minden ékköve beleolvadt volna a víz fodraiba. A kivilágított hidak is elkápráztattak mindannyiunkat.

Az éjszakába nyúló beszélgetés, élménymegosztás és rövid alvás után, a harmadik napon a Terror Házát látogattuk meg. Budapest egyik legszebb és talán legforgalmasabb útján, az Andrássy úton találhatjuk azt a múzeumunkat, amely kiállításaival a két magyarország terrorrendszerére és annak áldozataira méltóképpen emlékezhetünk. A magyar történelem két igen véres és borzalmas korszakát, '44-45-öt és '56-ot múzeumi kiállítások keretében mutatja be az utókornak. Szerencsénkre, mi nem éltük át e borzalmas korszakokat, mégis nagyon fontosnak érzem, hogy tudjunk róluk, hogy abban a korban amelyet már mi is alakíthatunk, a történelem ne ismételhesse meg önmagát.

A három nap alatt több ezer évet utaztunk vissza a dicső magyar múltunkba, és a szükséges kilométereket is megtéve rengeteg élménnyel gazdagodva vasárnap késő estére értünk haza.

Köszönjük a Rákóczi Szövetségnek utazásunk megvalósításához nyújtott segítségét, és köszönjük Farkas Zoltán tanár úr és Baracsi Beáta tanárnő, a budapesti Ady Endre Gimnázium vendégszeretetét, mellyel fogadták csapatunkat.